Gérecz Petra - The Boxjump Story

Ezt a videót kb. 2 hete készítettem. Kriszti dobozra ugrik... Nem nagy cucc igaz? Pedig nekem és Neki hatalmas dolog. Az első ugrás előtt látszik egy kis megtorpanás. Aztán másodperc törtrésze alatt valami olyasmi zajlik le a fejében, hogy márpedig ő akkor is KÉPES RÁ és felugrik a dobozra, ha a fene fenét eszik is! Most pedig előre bocsánat, hogy ilyen kulisszatitkokat árulok el, de amikor először jött hozzám, (a bokasérüléséből és egyéb más dologból adódóan) a rekortán kockák összetételét sem merte átugrani...

Ezek a bizonyos "megtorpanások" a kezdetekben jóval hosszabbak voltak. Az elsők között birkóztunk meg azzal, hogy hogyan lógjunk le a húzódzkodóról... a "Mi van, ha leesek?" kérdéskör mellett. Ezeket a megtorpanásokat többnyire 5-10 percnyi hegyibeszéd követte és valami olyasmi bölcsességgel végződtek, hogy "Túl nagyot nem tudsz esni, hiszen max. 20 centire lesz a lábad a talajtól..." Aztán lógtunk. Sokat. Sokszor. Egyre kevesebb hezitálással. Aztán jöttek a lapockazárások, a térdfelhúzós hasgyakorlatok, a húzódzkodás, a majomlétra. Csupa olyan dolog, amit 'márpedig ő biztos nem tud megcsinálni...' Aztán mindig kiderült, hogy képes rá.